III. Magyar Növénynemesítési Emléknap és Konferencia (NEK 2024) - A múlt ismerete és a jövő feladatai - Célkeresztben a növényi poliploidia

A III. Magyar Növénynemesítési Emléknap és Konferencia célja kettős.

A rendezvény első, tudománytörténeti részében Fári Miklós professzor részletesen ismerteti Havas László Jenő (1885-1951) Belgiumban és Magyarországon kutató, mára elfeledett magyar biológus korszakalakító munkásságát. Havas László Jenő érettségi után a londoni egyetemen irodalmat és művészettörténetet tanult. 1905-től a lipcsei egyetemen közgazdaságtani előadásokat hallgatott. Az egzóták európai meghonosítását tanulmányozta a Rothamsted Experimental Station-on, majd Svájcban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban különböző intézetekben a növényi és állati tumorok kérdéseinek a kutatásával foglalkozott. Növényeken Havas László J. előbb egyedül, majd munkatársaival, Dustin-nel és Lits-szel 1936-ban kísérleteztek először colchicinnel, és ugyanakkor produkálták ezzel a módszerrel az első poliploid növényeket. Röviddel azután, a francia Cavaudan és munkatársai megismételték Havas kísérleteit, és igazolták a colchicin poliploidizáló hatását. Az amerikai Blakeslee és munkatársainak érdeme, hogy felismerték a felfedezés gyakorlati jelentőségét a növénynemesítés nézőpontjából, és a washingtoni Carnegie Institute keretében továbbfejlesztették a colchicin-technikát. Havas 1942-ben visszatért Magyarországra, ahol a Tihanyi Biológiai Állomás igazgatója lett. Magyarországot 1948-ban ismét elhagyta. Franciaországban hunyt el 1951-ben.

A Konferencia második részében a Magyar Növénynemesítő Egyesülete, továbbá az MTA két bizottsága szervezésében a poliploidia-kutatás és alkalmazás időszerű tudományos és gyakorlati kérdéseinek a megtárgyalására kerül sor, neves előadók közreműködésével.  

A NEK’ 2024 programja (szervezés alatt)