III. Magyar Növénynemesítési Emléknap és Konferencia (NEK 2024) - A múlt ismerete és a jövő feladatai - Célkeresztben a növényi poliploidia

III. Magyar Növénynemesítési Emléknap és Konferencia (NEK 2024)

A múlt ismerete és a jövő feladatai – Poliploidia a növénynemesítésben

2024. november 29.

Házigazda: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK)

Fővédnök:    felkérés alatt

Szervezők:   

• Magyar Növénynemesítők Egyesülete
• MTA Növénynemesítési Bizottság
• MTA Kertészeti- és Élelmiszertudományi Bizottság
•  MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottság
• MTA Körforgásos Gazdálkodás Osztályközi Bizottság
• MTA DAB Debreceni Területi Bizottság Agrártudományi Szakbizottság
• Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány

Szervező Bizottság

Elnök: Prof. Dr. Veres Szilvia, tudományos dékánhelyettes - DE MÉK

Tagok:

• Dr. Domokos-Szabolcsy Éva
• Dr. Kovács Szilvia
• Dr. Bákonyi Nóra
• Dr. Makleit Péter
• Dr. Antal Gabriella
• Prof. Dr. Fári Miklós Gábor – DE MÉK

Időpont: 2024. november 29

Helyszín: DAB Székház, Debrecen, Nagyterem

A NEK’ 2024 célja
    
A III. Növénynemesítési Emléknapot és Konferenciát (NEK’ 2024) ebben az esztendőben is kettős céllal szervezzük.

A NEK’ 2024 egyik célja tudománytörténeti megemlékezés lesz. Megismerkedhetünk a kolchicin-indukált növényi poliploidia magyar úttörője, Havas László Jenő (1885-1951), Belgiumban és Magyarországon kutató, méltatlanul elfeledett magyar biológus korszakalakító munkásságával.

Ki volt Havas László? Havas László Jenő érettségi után a londoni egyetemen irodalmat és művészettörténetet tanult. 1905-től a lipcsei egyetemen közgazdaságtani előadásokat is hallgatott. Itt egzótikus növények európai meghonosítását is tanulmányozta. Belgiumon kívült Angliában, a Rothamsted Experimental Station-on, továbbá Svájc, Németország és Franciaország különböző intézeteiben a ráksejtek által okozott tumorok kérdéseinek a kutatásával foglalkozott. Havas László előbb egyedül, majd munkatársaival, Dustin-nel és Lits-szel elsőként kísérletezett növényeken a kolhicinnel. Az első, citológiai vizsgálattal megerősített kolhicin-indukált rendellenes („phytocarcinomata”) növényi sejtosztódást elsőként Havas írta le. A Nature 1936. február 27-i, 139-ik számának a 371-ik oldalán Havas erről a következőket közölte: „A kolchicinről kimutatták, hogy a búza csíranövények gyökerének  a csúcsán és sziklevelén hipertrófiás megvastagodást vált ki”. A kolchicin növénykezelésre alkalmazott módszerét Havas elsőként 1936-ban, egy francia nyelven megjelent dolgozatában közölte (Havas, L., Ile C.R. Congres intern. lutte sci. contre Cancer, Bruxelles.). Később, a paradicsom csíranövények kolhicin-kezelése példáján a következőket írta a módszeréről: „A kolchicin 1:10.000 vizes oldata került a szár levágott felületére azzal a módszerrel, amelyet korábban már közöltem” (Havas, L. Nature, 1937 07 01, 191-192. oldal). 1937. március végén Havas László felfedezéséről a következőket közölte: „A fenti eredmények citológiai analízissel történő megerősítése (búzában és hagymás növényekben), amint azt a következő idézetek mutatják a következő: a kromatin állomány mélyreható megváltozása, a kromoszómák szabálytalan eloszlása egy granulált acidofil központi tömeg körül; a poláris migráció teljes gátlása; az orsóképződés gátlása, nincs phragmoplaszt; a kromoszómák meglehetősen gyorsan rekonstruálják a sejtmagot, de ezek a magok óriás méretűek, hasonlítanak a megakariocitákra” (A. P. Dustin, L. Havas et F. Lits., C. R. Assoc. Anatomistes, Marseille, 21 Mars., 1937.). Röviddel azután, a francia Cavaudan és munkatársai megismételték Havas kísérleteit, és citológiai vizsgálatokkal igazolták a kolhicin poliploidizáló hatását.

Az amerikai Albert F. Blakeslee és munkatársai érdeme ugyanakkor, hogy felismerték a felfedezés gyakorlati jelentőségét a növénynemesítés nézőpontjából is, és a washingtoni Carnegie Institute keretében továbbfejlesztették a kolhicin-technikát.

Havas László 1942-ben visszatért Magyarországra, ahol a Tihanyi Biológiai Állomás igazgatója lett, majd Magyarországot 1948/1949 körül ismét elhagyta. Havas László 1951-ben, Franciaországban  hunyt el.

Kiemelkedő munkásságát a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején Oláh László, Bogyó Tamás és Györffy Barna, majd később elsősorban Sedlmayer Kurt és Kiss Árpád folytatták a megváltozott tudományos, politikai és gazdasági térben. Havas László úttörő kutatásaira szülőhazájában a következő nemzedékek már nem hivatkoztak, emlékét elfelejtették.  

A NEK’ 2024 másik célja a hazai növénytermelés és kertészet biológiai és genetikai alapjait érintő, a poliploidiát alkalmazó stratégiai vonatkozások áttekintése lesz

Az Emléknap zárásaként - hasonlóan a NEK’2022 és 2023 rendezvényekhez-, egy kerekasztal beszélgetés formájában kívánjuk megvitatni és összefoglalni a közös álláspontunkat.

A NEK’2024 konferencián történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Információ és regisztráció: