MIDK 2023

  Lilla Korenova, Associate Professor

Faculty of Education, Comenius University in Bratislava, Slovakia, and Faculty of Education, University of Ostrava, Czech Republic

Digitális technológiák a matematikaoktatásban - a COVID-19 világjárvány előtt, alatt és után

A digitális technológiák alkalmazása a matematikaoktatásban több, mint 30 éve foglalkoztatja a matematikadidaktika szakembereit. Egy ideje oktatók és kutatók úgy éreztük, hogy ez a téma jó irányba halad. Az online oktatás iránti igény a COVID-19 pandémia idején megmutatta, mennyire vagyunk felkészültek vagy felkészületlenek arra, hogy a matematika oktatásában az általános iskolától az egyetemig effektíve használjuk a digitális technológiákat.  Előadásomban az e-learning technológiai, pedagógiai és didaktikai vonatkozásaira kívánok rámutatni, mind saját tapasztalataim, mind az elmúlt évben megjelent kutatások alapján.

  Oláh-Gál Róbert, egyetemi adjunktus

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Románia

Szemelvények a Bolyaiak matematikai kézirataiból, Bolyai-sommázat, Gyerekeknek a Bolyaiakról - legújabb könyveim ismertetése és módszertani-didaktikai háttere

Előadásom középpontjában Bolyai János áll. 2023-as évet, az UNESCO Bolyai-emlékévnek nyilvánította, mert 1823. november 3-án, Temesváron keltezte Bolyai János édesapjához írott levelét, benne a mára szállóigévé vált sorokkal: „Semmiből egy új más világot teremtettem”. Mit tudunk erről az új más világról? Mit tudunk Bolyai János matematikai munkásságáról? Sajnos a közvélemény nagyon keveset tud. Sőt még a szakavatottak is nagyon keveset tudnak a két Bolyairól. Előadásom hátterében be szeretném mutatni legutóbbi három, a Bolyaiakról írt könyvemet, amely célja éppen a homályos Bolyaiakról alkotott képünk élesítése és pontosítása. Természetesen ki fogok térni a Bolyaiak azon tevékenységére, melyet hasznosíthatunk a módszertani, oktatói tevékenységeinkben.

  Ioannis Papadopoulos, Associate professor

Faculty of Education, School of Primary Education, Aristotle University of Thessaloniki, Greece

Mental argumentation and the use of structure in problem solving

Mental argumentation, in the context of problem solving, is considered as property-based thinking, developed exclusively in mind, aiming to find the solution of a given problem without the use of paper-and-pencil or any form of writing. It is a topic of interest because it works contrary to the common image that mathematics is nothing more than manipulation of symbols, created in an automatic way without any underlying meaning. Figuring out mentally a problem indicates that its content is making sense to the individual in one or another way. Therefore, mental processing of mathematical tasks can be considered as a signal of sense making in mathematics. In this sense mental argumentation highlights the power of seeing as a strategy of thought which combines visual perception of mathematical objects with existing knowledge and past experiences.  Indeed, to a great extend (without being limited to this) mental argumentation involves considering the problem situation in terms of a whole and is strongly linked to the solver’s ability to see and use the underlying structure of the problem. Although most teachers recognize the importance of mental argumentation, they are unsure about its exact nature as well as when, where, and how it can be effectively implemented. To demonstrate how mental argumentation can support problem solving, I will use the topic of ‘equation’ as my first example. Solving an equation might be a problem for students who do not possess the necessary algorithm. Mental argumentation, based on seeing and using the equation’s structure, can help them get the solution. Then, a small collection of problems will be presented and discussed to demonstrate how mental argumentation can facilitate problem solving by at least three different ways.

  Maria da Piedade Vaz Rebelo, Assistant Professor and   Maria Graça Bidarra, Associate Professor

Faculty of Psychology and Educational Sciences, University of Coimbra, Portugal

Motivation and engagement in achievement contexts 

Many students express beliefs and expectations of controlling outcomes that are identified with debilitating or low motivation patterns for success, namely in mathematics, saying that mathematics is difficult, and frequently experience anxiety when learning it. They often attribute their failure to a lack of ability or the subject's difficulty, generalizing an impotence response to a subject that they could otherwise learn. This, in turn, results in situations of discouragement or helplessness.  Indeed, we can distinguish a set of cognitive-motivational variables, as causal attributions, outcomes control expectancy and goal orientation, which are particularly pertinent in the context of learning mathematics. Associated with the study of motivation, the concept of student engagement has come to be seen as crucial to understanding academic performance. From a historical perspective, the roots of interest in engagement are, at least in part, driven by the desire to enhance student learning. It was also noted that the engagement concept had primary a focus on preventing school dropout, evolving to the basis of school interventions to promote students’ development in academic but also social, emotional, behavioural domains, considered either as a process or a product. In this paper, we intend to address these concepts of motivation and engagement and to identify motivational patterns in achievement contexts.